38 év meg egy kicsi. 13951 nap. Ez is egyfajta mérföldkő. Eddigi életem napjainak a száma. Ha félúton járok, azért hála. És mivel értelmes dolgokért nem szégyen hálálkodni, így legyen: 38 x 2= 76. És akkor a legnagyobb álom megvalósul: élő, szeretet-áramoltató kapcsolat lehetősége az unokákkal. Ennél nincs inspirálóbb. De mivel ez egy komoly vágy, azzal pedig kezdek lassan tisztában lenni, hogy semmi sincs ingyen, így előhalásztam egy bölcsesség-kavicsot. Ami abban segít, hogy folyamatosan képes legyek alakítani a látásmódomat annak érdekében, hogy ne legyek felszínes. Az pedig csak úgy megy, hogyha kijelentés és konklúzió helyett először mindig kérdezek egyet. Magamtól, mástól, a környezettől, a külvilágtól. 

Ezennel felhelyeztem a fejem felé a kérdőjelet. Utazás lesz ez az utazásban, és mesélni, na azt fogok. Itt fogok mesélni, ezen a felületen. Magamnak, meg azoknak akiktől kérdezek, meg azoknak, akik kérdeznek tőlem, meg akit érdekel, annak.